Generációs ellentét, értékrendbeli különbség, a sors okozta keseredettség, rosszindulat. Avagy a meg nem értett mester furcsa tettei. A “Sanyi bácsi” jelenség a legtöbb termelő egységben megtalálható, áldásos hatása észlelhető.
Egy szervezet számára, különösen ahol a hozzáadott érték jelentős, a tudás átadása és az eredmények mérése kritikus fontosságú a jövő szempontjából. Kockázatot jelent a cég számára, ha egyes dolgok elvégzése csak egy-egy dolgozó által megoldható. Ők azok, akiknek a tudását reálisan fel kell mérni, és amennyire lehetséges, meg kell osztani. És ezt az egyszerűnek tűnő feladatot emeli a legnagyobb kihívások közé a „Sanyi bácsi” jelenség.
Elnézést kérek minden Sándortól. A nevet a gyakorisága és számomra kedvező hangzása miatt választottam, mert a tárgyalt jelenség is gyakori, és sokszor részben pozitív. A név választás senki és semmi ellen nem irányul. És elnézést kérek a 60 körüli többségtől, akikre nem vonatkozik, és akikkel rendre élvezem a közös munkát.
Túl az élet derekán, közel vagy éppen a hatodik X után az ember más lesz. Nincs ebben semmi meglepő, a világon csak a változás állandó, minden más bizonytalan.
De van egy a termeléssel, gyártással foglalkozó cégeknél különösen jól megfigyelhető embertípus, aki ebben a korban egészen más lesz.
A különösségét az adja, hogy egyik oldalról nélkülözhetetlen (vagy annak hitt) a szervezet számára, a másikról elviselhetetlen (vagy annak érzett) a dolgozó kollégák számára.
Tetteiben a rosszindulat, a hozzá nem értés, a lustaság és életuntság érzése keveredik a hatalmas tapasztalattal, a szakmai tudással, a segíteni akarással (vagy annak illúziójával).
És hogy a gyárban töltött napján a két egymásnak ellentmondó énje közül melyik jön elő azon múlik, hogy milyen lábbal kel fel reggel.
„Sanyi bácsi” – a nehezen elviselhető
- Mindenhez is ért, és meg is osztja a véleményét. Érzelmi intelligenciájának hiányában rosszkor és rossz helyen.
- Bármit mond az a legjobb, és minden sztorira rálicitál. Vele már ez megtörtént, ha pedig a főhős meghal a történetben, akkor egy barátjával történt. Kétszer is.
- Ha valaki valamit nem úgy csinál ahogy Ő tenné (bár sosem teszi), azt Sanyi bácsi megmondja sőt, meg is mutatja. Igaz nem ott és nem akkor. De majd otthon, saját gépen. Bárki meglássa, csak győzze kivárni.
- Ha asztal mögé kerül, ott minden lehetségessé válik. Ha az üzembe, akkor minden is lehetetlen. Ha más találta ki, tervezte meg, akkor megvalósíthatatlan. Ha viszont Ő, akkor a fiatalok hozzá nem értése a szűk keresztmetszet.
. - Sanyi bácsi fásult, életunt és mindenki ellensége. A munkát rühelli és kerüli, de a munkahelyet nem. Oda szívesen jár, érzés szerint másokat bosszantani.
- Sanyi bácsi 60 és a halál közt már mindent tud, amit meg nem, arra nincs is semmi szükség. Bármi újat elsajátítani a ördögtől való. Véleményt alkotni arról, amihez nem ért, teljesen rendben lévő.
- Sanyi bácsi tudása nem megkérdőjelezhető, hisz hosszú ideje végzi áldásos tevékenységét. De ezt a tudást megtartja magának. Kevés dologra figyel úgy, mint a szakmai hozzáértésének megtartására.
- Sanyi bácsi motiválatlan, se a szervezet se a munkahelyi közösség céljaival nem azonosul, azokat butaságnak tartja, és azt is megmondja miért. De azt, hogy mi lenne a helyes, megtartja magának. (Na de majd egyszer….)
- Sanyi bácsi esküszik a régi módszerekre. Arról, hogy a világ az elmúlt harminc évben fenekestül felfordult, hallani sem akar. Régen minden is jobb volt, mert akkor a segédek felseperték a műhelyt, és abból jól rendet tanultak. Az öreg mesterek pedig nagy tiszteletben álltak.
- Sanyi bá’ fontos érve, a „csak”.
- Sanyi bácsi hangot ad annak az érzésnek, hogy kevésre tartja a fiatalokat. Ha tudásukban foltot talál, amire azért bőven van példa, hisz keresi, azt nem tartja magában. De azt, ha hozzáállásuk pozitív, igyekeznek és szorgalmasak, nem veszi észre, vagy hízelgésnek titulálja.
- Sanyi bácsi a vészesen közelgő öregségére, mint a legmagasabb katonai rendfokozatra tekint, ettől várja a megváltást. És ha ez nem jön el, akkor hosszan sorolja mindazokat, akik és amiért hibásak ezért.
- Sanyi bácsi minden hibát előre megmondott, amit vagy senki nem hallott, vagy jobb ötlet hiányában figyelmen kívül hagyták.
- Minden múltbéli érdem az övé, és ha van egy másik öreg kolléga aki másképp emlékszik, a harc el is durvulhat.
- Sanyi bácsi nélkül a gyár és vele a világ is átkozott nyomorrá válik.
Tapasztalatra, megfontoltságra és biztos szakmai tudásra, na meg a specialistákra szükség van. Senki elért eredményét megkérdőjelezni nem helyes.De az eredmények közé csupán a semmivel eltelt időt sorolni sem az.
„Sanyi bácsi”, a nélkülözhetetlen
- Az iparban töltött 30+ év, az elvégzett rengeteg feladat Sanyi bácsit felkészült szakemberré kovácsolta.
- Bár az új dolgok és bármi ami informatika, számára nem létezik, hiányos és kopott eszközökkel is képes kimagasló munkát végezni.
- Sok ismerőse, kiterjedt kapcsolatai vannak, amik segítségével a lehetetlent is megoldja. Ez néha milliókat ér, máskor sajnos sokba kerül.
- Az élet megtanította úgy kommunikálni, hogy célba érjen, ha kell. Ezt elsősorban a vezetőkkel, főnökeivel gyakorolja.
Se Vele, se Nélküle
Az egy főre jutó Sanyi bácsik számának drasztikus emelkedésével a vállalat termelésében jelentős minőség romlás következik be, és a költségek is emelkednek. Az információáramlás követhetetlenné válik. A munkahelyi morál zuhan, a gyár hangulata pedig összeomlást sejtet.
A rendszerből kivett “Sanyi bácsi” tényező szintén emelkedő költségeket jelent rövid távon, mert a tapasztalat hiányában drágább eszközöket vagy több külső segítséget kell igénybe venni ugyan azon feladat megoldásához. A korábban működő dolgok nélküle megszűnnek, ami ugyan teret enged a fejlődésnek, de átmeneti zavart okoz a rendszerben.
A jelenség megoldása
Az öreg szakemberek szükségessége vitathatatlan ahogy az is, hogy a velük való közös munka sokszor speciális bánásmódot igényel. Ez a tudásuk és tapasztalatuk ára. A megoldást egyrészt az egyensúly teremtheti meg. Kevés, de megbecsült öreg mester, akik nem elsősorban számukra már megterhelő kétkezi munkával, hanem jóindulatú és építő szakmai irányítással teszik hozzá a magukét a sikerhez.
A másik megoldás a sztenderdizálás és egy jól felépített tréning program életre hívása a szervezeten belül. Ha a fiatal belépők szakmai fejlődése szabályozott és ellenőrzött, a folyamatok ismertek és dokumentáltak, akkor az olyan öreg mesterek tudása, akik ezt nem osztják meg másokkal, hogy saját értéküket növeljék, nélkülözhetővé válik. A szervezet kevésbé kiszolgáltatott a “Sanyi bácsi” jelenségnek, az értékteremtés pedig következetesebb és kiszámíthatóbb lesz.
A folyamatok szabályozását alapos adatgyűjtés és elemzés kell, hogy megelőzze. Az elemzésbe érdemes bevonni idősebb szakembereket, akik a szakmai hozzáértést képviselik, de nyitottak a tudás szervezetbe való beépítésébe. És érdemes bevonni az újabb generációt, hogy a kapott adat a majdan felhasználók számára is érthető, emészthető legyen.
Szerző: Sipos Ádám
